A hazugság lélektana - 2. rész - A hazugság felismerése - Koch Boglárka Lilla

Hogyan hazudunk?

Ahhoz, hogy igazán megértsük a hazugság jeleit, tudnunk kell, hogy Paul Ekman (1969, 2009) szerint, a hazugságnak alapvetően két fajtáját különböztetjük meg, az eltitkolást/ leplezést, illetve a meghamisítást.

Az eltitkolás, vagy más néven leplezés során, a hazug nem állít valótlanságot, pusztán visszatart bizonyos információkat. Sokan a hétköznapokban, nem is tartják igazán hazugságnak a leplezést, de ha belegondolunk a hazugság definíciójába, láthatjuk, hogy az információ elhallgatása is szándékos megtévesztést rejt magában, amire előzetesen nem kértek meg, így hazugságnak minősül. A meghamisításnál viszont, a hazug nem csak visszatartja a valódi információkat, hanem olyan hamis dolgokat mond, amelyeket igazságként állít be (Ekman, 2009).

Ekman (2009/2010) szerint, ha választani kell, a hazugok általában a leplezést részesítik előnyben, hiszen sokkal egyszerűbben kivitelezhető, és kisebb is a lebukás veszélye, hiszen nem kell semmit sem kitalálni.

A hazugság tétje

A hazugság állandó kísérői, az emóció és a tét. A tét, már a hazugság kimondása előtt jelen van, mert a hazugság "elkövetője", előre átgondolta, hogy szándékában áll hazudni, vagy eltitkolni valamit, és pontosan tudja azt is, hogy kudarc esetén, milyen következményekkel kell szembe néznie (Biland, 2013).

Biland (2013) szerint, a hazugnak dupla kihívással kell szembe néznie, hiszen egyrészt meg kell győznie a másikat, másrészt nem szabad lebuknia. Előfordulhat az is, hogy a csekély tét esetén, ez a kihívás, a hazugságot játékká változtatja, ám a komolyabb hazugság során, már nem beszélhetünk játék jellegről, de a kihívás mégis jelen van, és ez sokszor lelkesítően hathat a hazudóra.

A hazugsággal járó emóció és a tét együttesen működnek. A tét nagysága határozza meg, hogy mely emóciók lépnek működésbe, és milyen mértékben. A lebukást elkerülni kívánó hazudónak, éppen ezeket a fellépő emóciókat kell, a lehető legjobban lepleznie. Mindez erőfeszítést és figyelmet igényel, mely nehéz feladat, és sikertelensége esetén felléphetnek az úgynevezett magatartási szivárgások, melyek éppen a rejtegetni próbált, valós információk megmutatkozásai (Biland, 2013).

Így tehát láthatjuk, hogy a nagyobb tét, erősebb emóciókat fog kiváltani, melyek leplezése nehezebb feladat, így nagyobb eséllyel jelennek meg szivárgások.

A hazugság leleplezését segítő tényezők

Mindezek tudatában, kezdte el Paul Ekman (2009/2010) meghatározni azokat a tényezőket, amelyek segíthetik az adott megtévesztés leleplezését, és végül hármat emelt ki. Mivel a hazugság többnyire maga is érzelmekkel kapcsolatos, el akarjuk fedni, mit érzünk valójában. Az, Ekman (2009, 2010) által, kiemelt három jel is az érzelmekhez kapcsolódik:

• a lebukástól való félelem
• a megtévesztő bűntudata
• a rászedés öröme

Meg kell jegyeznünk, hogy ezek nem egyszerűen érhetőek tetten, sokszor csak egy-egy pillanatig mutatkoznak meg, azonban a hazugság tétje, növelheti a felbukkanási valószínűségüket. Gondoljunk csak bele, ha például egy gyilkost hallgatnak ki a rendőrségen. Természetesen óriási a tét, vagy börtönbüntetést kap vagy szabadon távozhat. Ebben az esetben retteg a lebukástól, hiszen annak súlyos következményei lehetnek. Ezen felül, ha egy mentálisan egészséges emberről van szó, valószínűleg érez majd némi bűntudatot a tette miatt. Ha azonban úgy érzi megúszta, megkönnyebbül és egyfajta örömöt él át, hiszen átverte a rendőrséget, megjelenhet az arcán egy furcsa mosoly, amely egy szakavatott szemnek feltűnhet, és végül lebukást eredményezhet (Ekman, 2009).