“Szeresd Önmagad!” - de mégis hogyan?- Takács Enikő

2021.05.09

"Szeresd Önmagad!" - halljuk oly sokszor ezt a tanácsot és talán már mi is nagyon sokszor mondtuk másoknak. Vajon miért olyan könnyű mondani, és miért olyan nehéz megvalósítani? Mi az, ami segíthet abban, hogy elfogadjuk önmagunkat?

Legyen bármilyen szerető és támogató családja, barátai az embernek, fontos, hogy megtanulja önmagát is szeretni. Ebben az egyik legnagyobb gát a body shaming, röviden testszégyenítés lehet, amikor az adott személyt testalkata, testsúlya, kinézete vagy bármely más testi tulajdonsága miatti kritizálják, megszégyenítik.

Már gyerekkorban nagyon sok kritikával találkozhatunk, legyen szó akár kiközösítésről, akár megbélyegzésről. A kirekesztő viselkedés mögött több tényező állhat, azonban a kirekesztett gyerekekben komoly nyomokat hagyhat, amelyek felnőtt korában is hatással lehetnek az önbecsülésére.

Ahhoz, hogy ezeket a fiatal kori sérüléseket feldolgozzuk fontos megérteni, hogy mi állhatott a kortársak viselkedése mögött:

  • Otthon, a szülőktől ezt a példát látják, akár családon belül, akár más emberekre vonatkozóan, ezért ők is így kezdenek el viszonyulni másokhoz, hiszen nincs jobb minta előttük.
  • Ők maguk sérülékeny önbecsüléssel rendelkeznek, és azért kezdik ki egyik társukat, hogy ezzel hatalmukat éreztessék.
  • Nem látták még korábban az adott külső tulajdonságot és ezért nem tudják, hogyan viszonyuljanak az adott személyhez. Emellett otthon se azt a szemléletmódot tapasztalták, hogy mindenkihez nyitottan, elfogadóan érdemes viszonyulni.

A kortársakon túl a család is csorbát ejthet az önbizalmunkon. A túlzóan kritikus szülők, akiknek nehéz megfelelni és csak nagyon ritkán dicsérnek, illetve az elhanyagoló szülők, akik nagyon kevés figyelmet fordítanak a gyermekre, azt az érzést kelthetik a bennünk, hogy nem vagyunk elég jók.

Az ilyen jellegű korai tapasztalatok alapján különböző kognitív torzítások alakulhatnak ki, amelyek még inkább ráerősíthetnek arra, hogy nem vagyunk elég jók. Ezáltal elkezdődhet egy ördögi kör, hiszen ha már az elején úgy állunk hozzá egy helyzethez, hogy tudjuk mi lesz a vége, akkor számos olyan tapasztalatunk lesz, amelyekkel alátámaszthatjuk a feltételezéseinket. Különböző kognitív torzítások lehetnek hatással a gondolkodásunkra és ezáltal az önmagunkról kialakított képre is.

  • Túláltalánosítás - "Ha nem olyan a testalkatom, mint amit a magazinokban látok, akkor már nem is lehetek csinos."
  • Negatív szűrés - Amikor a személy egy adott történésből pusztán egyetlen részletet emel ki, és ez alapján mindent negatívan minősít. "Hiába fogytam 20 kg-ot, ha még mindig terhesnek néznek a metrón."
  • A pozitívumok figyelmen kívül hagyása, leértékelése - Ha a pozitív tapasztalatait az adott személy azzal utasítja el, hogy azok "nem számítanak". Így az egyébként pozitív események is negatívnak tűnnek fel.
  • Elhamarkodott következtetés - a negatív értékelés nem a tényeken alapul.
  • Gondolatolvasás - amikor azt hiszi, tudja, hogy mások mit gondolnak róla (negatívumot), és egyéb, sokkal valószínűbb lehetőségeket nem vesz figyelembe. "Nem vagyok elég csinos."
  • Jövendőmondás - a személynek a jövőre nézve negatív elképzelései vannak, és más - sokkal valószínűbb - kimeneteleket nem vesz figyelembe. "Úgysem fog sikerülni."
  • Felnagyítás és lekicsinylés - az ember eltúlozza bizonyos dolgok fontosságát (pl. saját hibáit vagy mások erényeit) vagy - ellenkezőleg - saját jó tulajdonságait, sikereit, ill. mások gyengéit bagatellizálja. Ezt a tulajdonságot kettős morálnak is nevezik. "Az semmi, hogy van egy diplomám, mert az mindenkinek van."
  • Érzelmi logika - A személy erős "érzései" alapján igaznak vél valamit, és nem veszi figyelembe az ellenkezőjét igazoló tényeket. "Hiába értem el a vágyott testalkatot, mások mégis jobbak nálam."
  • Címkézés és téves címkézés - A túláltalánosítás extrém formája, amikor a személy ahelyett, hogy megfogalmazná a problémát, negatív címkével illeti magát vagy mást. "Vesztes vagyok."

Ezekre a kognitív torzításokra ráerősíthet a közösségi média, ahol sokszor csak a tökéletes képekkel találkozunk és hajlamosak vagyunk azok alapján azt gondolni, hogy másoknak sokkal jobb, mint nekünk. Emellett az interneten sokkal könnyebben fogalmaznak meg negatív kritikát az emberek, hiszen nem szemtől szembe kell megmondani valakinek, amit gondolnak, hanem csak egy képnek és bele se gondolnak, hogy a kép mögött egy érző személy van.

Éppen ezért fontos, hogy tudatosan odafigyeljünk arra, kiknek a véleményére adunk, illetve hogy őszinték legyünk önmagunkkal és meglássuk, mik az, amire ténylegesen szükségünk van, hogyan tudnánk jól érzeni magunkat a bőrünkben.

Mi az ami segíthet?

  • Sokan küzdenek hasonló problémákkal, keress olyan embereket, akik voltak már hasonló helyzetben és beszélgess velük, hogy nekik mi segített.
  • Tanuld meg elfogadni a bókokat.
  • Ne mondj magadnak olyat, amit másnak te se mondanál.
  • Beszélgess a barátaiddal a benned lévő érzésekről, kérdésekről. Nem kell egyedül megküzdened a nehéz helyzetekkel.
  • Nem a mértet a lényeg - az egészség a legfontosabb, ne erőltess magadra olyan étrendeket, amelyektől rosszul érzed magad, mert hosszú távon akár az egészségedre is hatással lehet.
  • Fontos, hogy megnézd, kikhez hasonlítod magad. - Mindenkinek vannak olyan tulajdonságai, amiken nem lehet változtatni, mint például a magasság, a csontozat. Éppen ezért nem érdemes magadat máshoz hasonlítani, inkább inspiráló személyeket keress, akiknek a hozzáállásából erőt meríthetsz.
  • Kövesd ki a közösségi médiában azokat az oldalakat, amelyek miatt negatív érzések vannak benned.
  • Keresd meg magadban azokat a tulajdonságokat, amiket szeretsz  és próbáld fokozatosan bővíteni a listát.
  • Csak azért mert valami trendi, nem kell mindenáron hordani, főleg, ha kényelmetlenül érzed magad benne.

Manapság nagyon sok kampány és ember próbálja felhívni a figyelmet a pozitív testképre és az önelfogadásra, hiszen senki se tökéletes és ez így van jól.